Négy világörökségi helyszín, négy nemzeti park, Európa legmélyebb kanyonja és legdélebbi fjordja: igen, ezeknek az ember és természet alkotta csodáknak mind a Balkán egyik legsokoldalúbb és legizgalmasabb országa, Montenegró ad otthont.
A természet ereje: a Tara-kanyon
Montenegró (nevének jelentése: fekete hegy) igazi csemege a természetkedvelőknek: én például szinte a Gyűrűk Urában éreztem magam, amikor az országról szerzett első benyomásként megláttam a hajnali ködben lassan kibontakozó, misztikus és vadregényes Tara-kanyont. Őszintén szólva addig fogalmam sem volt róla, hogy nem szükséges elhagynom a kontinenst ahhoz, hogy ilyen monumentális tájképet láthassak. Ez Európa legmélyebb kanyonja, és világviszonylatban is csak a Grand Canyon pipálja le. A szurdok Montenegró északi részén, a Durmitor Nemzeti Park területén található, ami (Kotorhoz hasonlóan) világörökségi helyszín. Igen, nem vitás, hogy Montenegró földrajzi szempontból határozottan a legek országa, illetve számomra a vadregényesség szimbóluma.
Szilaj sziklás vagy romantikusan homokos?
Itt a legtöbb helyen a tenger is inkább a zabolátlan arcát mutatja a sziklás partokat szünet nélkül ostromló, szeszélyes hullámokkal. Mivel az úszótudásom hagy némi kívánnivalót maga után (oké, mondhatjuk úgy is, hogy gyakorlatilag nem létezik), így szerintem ezen a nyaraláson fürödtem a legkevesebbet a tengerben. Azért akkor se keseredj el, ha hozzám hasonlóan nem vagy egy Egerszegi Krisztina vagy ha gyerekekkel nyaralsz, lehet ugyanis találni szelíd partszakaszokat is bőven – Ulcinj mellett például van egy hosszú, 13 km-es, homokos strand, a Velika Plaža. Itt alkalomadtán fergeteges (de veszélytelen) hullámfürdőben tobzódhatunk, a szelet pedig rengeteg kite-os kihasználja, úgyhogy a sok tarka ernyőnek köszönhetően gyakran fantasztikus színek uralják a parti panorámát.
Velika Plaža, a háttérben kite-sereglet
Kultúrák randevúja Ulcinj városban
Ulcinj az ország legdélebbi városa, és nagyon közel fekszik a nagyrészt muszlimok lakta Albániához, így igazi multikulturális kavalkádot élvezhetünk, mely az összes érzékszervünket kényezteti. Az építészetben és a gasztronómiában is dominálnak az arab hatások: számtalan minaretet csodálhatunk meg, ha pedig elég volt a sétából, akkor megkóstolhatunk pár fogást valamelyik autentikus arab étteremben. Ez volt az első olyan hely, ahol a müezzin hangjára ébredhettem, a fülledt estéket pedig a tengerparti diszkókból kiáradó, táncra ingerlő keleti dallamok tették egzotikussá.
A városnak egyébként rendkívül gazdag a történelme: a rómaiak, a bizánciak, a velenceik és a törökök is megfordultak itt, ezért az építészeti stílusok igazi olvasztótégelyeként tartják számon. A helytörténeti múzeumban belemélyedhetünk Ulcinj múltjába.
Színpompás alkonyat Ulcinjban
Sveti Stefan – ahol Marilyn Monroe nyomdokaiban járhatunk
Montenegró egyik legfotózottabb és legexkluzívabb helyszíne kétségkívül Sveti Stefan. A kis sziget 1442-től lakott, ekkor városfal épült köré, hogy a lakókat védjék a török inváziótól. A volt halászfalu ma az Aman Sveti Stefan elnevezésű luxus üdülőhelynek ad otthont, és olyan világsztárok is megfordultak már itt, mint Claudia Schiffer vagy Marilyn Monroe. Sajnos magára a szigetre földi halandóként csak szállás- vagy étteremfoglalással juthatunk be.
Sveti Stefan
Budva – a strandolók és a bulizók Mekkája
Budva igazi buliparadicsom, és a montenegrói tengerpart fővárosa: az én ízlésemnek kicsit túl kommersz a rengeteg szállodával és turistahadakkal, de az óvárosban a kultúrára vágyók is találnak elég muníciót. Ha már ott járunk, akkor érdemes ellátogatni a mögötte megbúvó Mogren strandra is, amit különleges mintázatú sziklák és csodás növényvilág ölel körbe. Az odavezető út mentén megcsodálhatjuk a város képeslapokról is visszaköszönő, kecses balett-táncost megörökítő emblematikus szobrát, ami a legenda szerint egy itt vízbefulladt fiatal lány emlékére készült. (Tragikomikus volt látni, hogy a melleit már annyian megfogdosták, hogy teljesen elkoptak.)
Életkép Budva óvárosából
Életkép Budva óvárosából
Budva ikonikus szobra
A Mogrennek két része van: a Mogren II-re egy barlangon keresztül lehet átjutni, és nem árt vigyázni, mert néhol elég csúszós az út. A strandon nem csak hasat süttetni lehet: az adrenalinlöketre vágyók a kijelölt sziklákról ugorhatnak fejest a tengerbe. A környezetet illetően az egyik legjobb strand volt, ahol valaha jártam, bár arra érdemes lélekben felkészülni, hogy főszezonban sajnos nagyon zsúfolt – ahogy kábé az összes felkapott partszakasz a környéken.
Az óváros egy szelete, a háttérben a Mogren strand
Ilyen a kilátás a Mogrenről
Ha nyugira vágyunk, akkor a szintén a budvai riviérán elhelyezkedő Petrovac ideális választás. Kevésbé nyüzsgő, a kilátás viszont festői: a várossal szemben látható sziklás szigetecskékre el is hajózhatunk, visszanézve pedig rácsodálkozhatunk a filmbe illő látképre.
A Petrovac előtt elterülő szigetek
Petrovac látképe
Sziklás partszakasz
Kotor és Perast, a Kotori-öböl ékszerdobozai
A Kotori-öböl az Adriai-tenger egyik legnagyobb természetes öble, illetve a legdélebben fekvő európai fjord (hivatalosan egyébként nem az, hanem egy tenger által elöntött folyamvölgy): híres művészeket is megihlető felejthetetlen panorámája garantáltan egy életre beleég az ember retinájába. A térség számtalan mesés fekvésű települése közül a világörökségi ranggal büszkélkedő Kotorba és a templomokkal telezsúfolt, nyugodt atmoszférájú Perastba volt alkalmam ellátogatni.
A pazar óváros felé sétálva rögtön egyértelművé válik, hogy Kotorban egykor a Velencei Köztársaság uralkodott, méghozzá közel 400 évig. Az impozáns városfalak mentén felfedezhetjük Szent Márk velencei hatalmi szimbólumként számon tartott szárnyas oroszlánját is, a középkori városközpont hangulatos, szűk utcácskáiban pedig megelevenedik a mediterrán életérzéssel megspékelt történelem. A városfalak egészen a Szent János erődig kísérik utunkat, ahol az 1350 lépcsőfok megmászásáért cserébe a világ egyik legcsodálatosabb látványa a jutalmunk. Ide mindenképp strapabíró, kényelmes cipőben induljunk el, mert helyenként nagyon meredek, csúszós és rossz állapotú az út, illetve néhol annyira leszűkül, hogy gyakorlatilag csak libasorban lehet haladni (voltak érdekes mutatványok útközben).
Kotor óvárosának egy szelete
Kilátás a kotori óvárosra és az öbölre
Kilátás a Szent János erődből
Perast egy különleges fekvésű, egy főutcás kisváros, mely méretét meghazudtolva számos, főként velencei ihletésű templommal és palotával büszkélkedhet, és két kis szigete is izgalmas történelemmel csábítja a látogatókat. Az egyik neve Szirti Madonna (Our Lady of the Rocks), és egy barokk templomnak és múzeumnak ad helyet. Ez egy mesterséges sziget, melyet a legenda szerint a helyiek hoztak létre: köveket dobáltak egy szikla köré, melyen korábban Szűz Máriát vélték látni. A szomszédos, fákkal sűrűn benőtt Szent György-szigeten egy bencés kolostor áll. Egykor temető volt körülötte, ma pedig papi nyaralóként szolgál, és turisták nem látogathatják.
Perast
Templom a Szirti Madonna-szigeten
Szent György-sziget
Kilátás Perastról a Kotori-öbölre
Naná, hogy mindenki a tengerpartra igyekszik
Nem árt felkészülni arra, hogy gyakoriak a dugók a parttal párhuzamos főúton: egyszer laza 2-2,5 órára bennragadtunk a busszal egy ilyen gigadugóban. A helyzet szürrealitását már csak az tudta fokozni, amikor szinte egyik pillanatról a másikra földöntúli felhők, nyomasztó köd és a szürke ötven árnyalata (na nem az, amire gondolsz, te kis huncut) lepte be a tájat körülöttünk.
Mordori látkép Montenegró tengerpartján
Hol rejtőznek az orkok?
Nem először és nem is utoljára éreztem akkor úgy, mintha a Gyűrűk Ura egyik jelenetébe döcögtünk volna be gyanútlanul (jelen esetben Mordorba – szinte hallottam a távolban az orkok hörgését). Lehet, hogy Montenegró Európa Új-Zélandja?
Gina
A képek 2016 augusztusában készültek.
